A közhiedelem szerint a kommunisták Magyarországon üldözték a karácsonyt, és ezért "fenyőünnepesítették" azt. De ez nem igaz. Nem üldözték a karácsonyt. Csak a Jézuskát igyekeztek kiüldözni belőle.
A magyar politikában a rendszerváltás után csak marginális pártok jöttek elő azzal a jelszóval, amit nemrég Botka László bedobott – írja a HVG hetilap.
Horthyhoz, Rákosihoz, Kádárhoz keverte Bajnai Gordont az MSZP kampánylázban égő miniszterelnök-jelöltje. Bajnai szmájlizós választ küldött a Facebookon.
A civilek eddig segítettek bárkinek, még Orbán Viktornak is. Most nekik kell segíteni.
Más se hiányzik a mai Magyarországon, mint "a gazdagok" elleni hadüzenet, a siker, a tudás és a teljesítmény elleni hisztériakampány. Vélemény.
Magyarországon utoljára 1990-ben volt alkotmányünnep, de a 2011-ben elfogadott alaptörvénnyel az Orbán-kormány most visszahozta azt – igaz, augusztus 20-a helyett április 25-re tette. A Rákosiék által erőltetett népünnepélyek és tűzijáték helyett egyelőre csak protokolleseményekkel ünnepelhetünk. De a koncepció és az üzenet hasonlít.
A korai Kádár-rendszerben a nyugati filmek igencsak próbára tették a párt éberségét – ezt bizonyítja több, eddig ismeretlen dokumentum. Rákosi Mátyás a Szovjetunióból maga hívta fel a cenzorok figyelmét egy potenciálisan ártalmas nyugat-német kasszasikerre, ami beszivárgott egy balatoni filmfesztiválra.
A kor szokása szerint félig kész állapotban, de annál ünnepélyesebb külsőségek és olimpiarendezési ábrándok közepette adták át rendeltetésének 1953-ban – a napokon belül végleg bezáró – Népstadiont. A negyvenes évek végén építési tervek nélkül kezdték el beruházást.
A tanú című film narancsepizódja miatt az ötvenes évek agrártragédiája viccé vált, de a valóság – importra szorultunk gabonából, miközben éghajlatidegen növények fagytak el a földeken – nem volt ennyire vidám. A tudósok között akadt, aki nagy erőkkel gyomnövényt telepített. Viszont volt állami citromfelelős, és komoly posztnak számított a szubtrópusi gyümölcsfák országos klímafelelőse is.
A Nemzeti Örökség Intézete felmérte, hogy viszonyulnak a történelemhez a 18-30 éves fiatalok. Kiderült, Hunyadi Mátyás körükben a legkedveltebb történelmi személyiség, a legkevésbé pedig Rákosi Mátyást szeretik. A "történelmi személyiségek" közül Bajnai több ellenszavazatot kapott, mint Hitler.
Nagy valószínűséggel egy magyar közgazdász, Sztálin hű kiszolgálója találta ki a málenkij robotot. A szovjetek által keletre hurcolt több mint százezer ember közül talán minden harmadik is életét veszthette, a többiek pedig szörnyű szenvedéseket éltek át. Az „ötletadó” Varga Jenő neve alig ismert a magyar történelemben, pedig kulcsfontosságú pillanatokban avatkozott be a magyar politikába.
Miként vált az ÁVH az elnyomás jelképévé 1956-ra? Hogyan gyűrte maga alá az 1953-ban elvileg „lefokozott” államvédelem az egész belügyet? Miért próbálta a politikai vezetés – különösen Rákosi – az ávósokra hárítani a teljes felelősséget az 1956-ig elkövetett bűnökért?
Az ÁVH nem egyszerűen embertelen terrorgépezet volt, amely a saját vezetőit is letartóztatta, péppé verte, politikai ellenfeleit üldözte, megfigyelte és válogatott kínzásokkal próbálta megtörni. Fontos szerepe volt abban, hogy sakkban tartsa a lakosság le nem tartóztatott tömegeit is. Ehhez azonban szükség volt például Kádár János egyik parancsára is.
Huszonöt éve nem ünnepeljük, de több mint negyven évig "hazánk nagy ünnepének" számított a sajátos módon november 7-én tartott Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, amelyet évről évre központi döntések alapján, központi módszerekkel próbáltak megismertetni és elfogadtatni a magyar társadalommal. Galéria.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor már úgy beszél, mint Rákosi Mátyás 1952-ben, amikor a külföldi és a belső ellenségek ellen szólított harcra, de - a DK megfogalmazása szerint - ahogy Rákosi hazudott, Orbán is hazudik.
